A Hugo-díjhoz hasonlóan az SFmagon sorra vesszük az idei World Fantasy díj fontosabb kategóriáinak jelöltjeit is. Ebből természetesen nem hiányozhatnak a képzőművészek sem. A jelöltek között találjuk John Picaciót és Shaun Tant, velük azonban nem foglalkozom e cikkben, mert a Hugo kapcsán ezt már megtettem.
A listán további három nevet találunk. Vincent Chong, Kinuko Y. Craft és Richard A. Kirk munkásságáról lesz szó, amit majd egy kis esélylatolgatás követ.
Vincent Chong egy Egyesült Királyságban élő, szabadúszó alkotó, és gyakorlatilag mindennel foglalkozik, könyvborítóktól, illusztrációktól kezdve a webdizájnig. Megrendelői között találjuk a HarperCollinst, olyan írók műveihez készített illusztrációt, borítót, mint Ray Bradbury és Stephen King. 2007 és 2011 között minden évben, zsinórban elnyerte a Brit Fantasy díjat (ami körül idén botrány alakult ki a regény nyertesét illetően). A World Fantasy díjra most jelölték először.
Mivel az írókkal ellentétben nem konkrét munkával kerülnek a shortlistre a képzőművészek, hanem általában az eddigi munkásságuk alapján, önkényesen válogattam Chong neten elérhető képei közül.Képzeletvilága komor, a helyszínek kietlenek, a szereplők sokszor torzak, állandóan van bennük valami kettősség – Chong inkább szürrealista, semmint fantasy alkotó. A rétegek ritkán simulnak egymásba, a képek sokszor fotómontázs, fotómanipuláció hatást keltenek, festői technikával vegyítve. Amit én különösen becsülendőnek tartok, hogy nem csak megrendelésre, de „saját kútfőből” is alkot eredeti műveket.
Az eredetileg Japánban született és részben ott is tanult, de a ’60-as évek óta az Egyesült Államokban élő Kinuko Y. Craft teljesen más stílusban alkot, és jóval régebb óta van a pályán, mint Chong. Magát „mesemondónak” tekinti, könyvborítók, magazinok címlapjai, operaplakátok, gyermek képeskönyvek, poszterek őrzik keze munkáját szerte a világon. Festményeit számtalan helyen kiállították, és – ezt kevés fantasztikus alkotó mondhatja el magáról – műveit állami és magángyűjtők egyaránt kedvelik, keresik. Az évek során több mint száz díjat elnyert, és ezek közül aligha a „szűk” zsáner adta elismerések a legfontosabbak. Megbízói között a Forbes, a The New York Times, a National Geographic, de még a Playboy is megtalálható; fantasztikus irodalmi vonatkozásokban Le Guin, Card, Asimov, King, hogy a legismertebb szerzők legismertebbjeit emeljem csak ki.
Főként éteri szépségű tündéreiről, angyalairól ismerhető fel, stílusa aprólékos, finom, pontos, mint egy rendkívüli műgonddal készült szőttes. Klasszikus, éteri, illusztratív, ugyanakkor szürreális elemek is felfedezhetők a képein (elburjánzó növényzet, egymásba fonódó, átlényegülő tájak, alakok). A színei tiszták, lágyak.
Az angliai születésű, Kanadában élő Richard A. Kirk munkáit elnézve úgy fest, hogy az idei World Fantasy díj esetén előny, vagy talán kívánalom a szürrealitás, a másik két, e cikkben külön nem „elemzett” művészt is figyelembe véve, a mezőnyben csak Picacio a kakukktojás. Az összes többi jelölt, így Shaun Tan és Kirk is hoz egyfajta egyedi, eredeti figuralitást – saját belső szörnyeiket és képzeletvilágukat illusztrálják a „klasszikus”, bevett fantasy hagyományokkal szemben (amazonok, harcosok, sárkányok stb.). Kirk egyes grafikái engem kifejezetten Bosch munkáira emlékeztetnek, azt hiszem, a művész különös vonzalmat táplál a madárijesztők, gombák és rovarok iránt. A könyvillusztrációk mellett így aztán nem meglepő, hogy ő is készít rajzokat saját kedvtelésre, és az különösen tetszik, hogy a honlapján néhány sort hozzájuk fűz a keletkezés körülményeiről, ihletésről. Ha Shaun Tan és Kinuko Craft mesélő, Kirk is az.
Megrendelői között Clive Barkert, China Miéville-t, de a zeneiparból a Korn együttest is megemlíthetjük.Hogy közülük ki nyer, megjósolhatatlan, Picaciót leszámítva valamennyiük művészetében van közös pont amellett, hogy minden jelölt saját, egyedi, felismerhető stílussal bír. Talán itt is Shaun Tan lesz a befutó – folytatva az idei év sikertörténetét, ami valahol az Oscarral kezdődött és a Hugóval folytatódott, de nem bánkódnék Kirk győzelme esetén sem. Shaun Tan azonban sokoldalúbb művész, mint Kirk. Végső soron én kettejük közül választanék, ha már mindenáron kellene.
Források, érdekességek
Vincent Chong blogja
Kukkants bele Vincent Chong albumába!
Richard A. Kirk blogja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése